Transzszibériai vasút

A Transz-Szibéria expressz a világon egyedülálló hosszúságú, 9288,2 kilométeres utat tesz meg. Induló állomása a moszkvai Jaroszlavszkij, végállomása pedig Vlagyivosztok pályaudvara.

Transzszibériai vasút

Transzszibériai vasút

A Transzszibériai Vasút megépítésének a terve az 1880-as években merült fel. Ekkor fedezték fel ugyanis azt, hogy Szibéria és az Urál igen gazdag ásványkincsekben, és a kitermelt anyagot csak vasúton lehet gazdaságosan szállítani. A Moszkva és Jekatyerinburg közötti szakasz már korábban elkészült. III. Sándor cár uralma alatt, 1891-ben kezdték építeni a Transz-Szibériai vasút vonalát. Az állandó jégtakaró igen nagy gondot jelentett, és egy idő után csak fegyencek dolgoztatásával és kényszersorozással tudták folytatni a munkát. Csak 25 év múlva, 1916-ban készült el a vasút teljes hosszában.

Már 1929-ben elkezdték a villamosítást, de csak 2002-ben fejezték be a vonal teljes hosszán.

A páratlanul hosszú utazás alatt a vonat 8 időzónát érint. A transzszibériai vasút 14 megyét, 3 közigazgatási egységet és 2 köztársaságot átszelő expressz útja során 87 város mellett halad el:

Moszkva – Yaroslavl – Danilov – Bui – Sharja – Kirov – Balezino – Perm – Jekatyerinburg
Tyumen – Nazyvaevskaja – Omszk – Barabinszk – Novoszibirszk – Mariinszk – Achinszk
Krasnojarszk – Ilanszkaja – Taiset – Nizzneudinszk – Zima – Irkutszk – Slyudyanka – Ulan-Ude
Petrovszkij Zavod – Chita – Karymskaja – Chernisevszk-Zabaikalskij – Mogocha – Skovorodino
Belogorszk – Arkhara – Khabarovszk – Vyazemskaya – Ruzsino – Ussuriszk – Vlagyivosztok.

A transzszibériai vasút vonala 16 jelentős folyót keresztez:

Volga, Kama, Tobol, Irtis, Ob, Csulim, Jenyiszej, Oka
Szelinga, Zeja, Bureja, Amur, Hor, Usszuri, Tom, Vjatka.

Transzszibériai vasút vonal

Transzszibériai vasút vonal

A legszélesebb közülük az Amur, amelynek szélessége meghaladja a 2 km-t. Olyan hatalmas folyókat, mint az Ob és a Jenyiszej, azok felső folyásán keresztezi a vasútvonal, ahol azok szélessége 1 km körül van. A transzszibériai vasút vonala mentén a legszeszélyesebb és egyben legveszélyesebb folyó a Hor. Ennek a vízszint-ingadozása a 9 métert is meghaladja. Ez a folyó okozta a vasút történetének legnagyobb kárát is, amikor 1897-ben a vasút nyugati részének jelentős részét elmosta.

 

Korábban a transz-szibériai expressz más vonalon is közlekedett.

A transzszibériai vasút útvonalai

A transzszibériai vasút útvonalai